Gondolataim

Gondolataim…? Azok most nincsenek. Nem akarom hogy legyenek. 

Élvezni, érezni, tenni, szeretni,
gyűlölni, szenvedni, kívánni, akarni,
sírni, nevetni akarok.
Nem akarom a korlátokat, nem akarom a szabályokat,
nem akarok lenni senkihez sem hasonló, de nem akarok lenni már önmagam sem.
Változni és változtatni akarok, csinálni amit nem lehet, élvezni amit nem merek, vállalni amit megtettem, belemenni abba amibe nem mertem.
Egy kaput bezárni, egy másikat résnyire nyitva hagyni.
Élvezni a fájdalmat, érezni hogy még van bennem élet.
Érezni a vágyódást, kínlódni, csapkodni, vergődni, aztán csak nézni, mosolyogni, álarcot húzni.
Szomorúnak lenni, mert az is kell. Pofonokat kapni, és érezni…
Érezni a fájdalmat, a szenvedést, a csalódást, a sajátomat és másét. Okoztam, okozták.
Hallgatni a csendet, szívni a napfényt, élni a pillanatot, várni a holnapot.
Azt a holnapot amitől többet várni már nem fogok.
Napról napra, pillanatról pillanatra.
Már nem akarom várni a csodát, nem kellenek a megálmodott álmok.